Mell és petefészekrák

Emlő- és petefészekrák
Gyakori genetikai betegségek
Komplex genetikai diagnosztika
Rákterápia
Diagnosztikai csomagok
Vizsgálat kérése

Ma már annyi mindent tudunk a körülöttünk lévő világról, de hogy milyen programozottság alapján működik a testünk, egyedi életünk szempontjából sokkal fontosabb.

Egy felelősségteljes életvezetéshez elengedhetetlen genetikai információnk ismerete.

A mi kezünkben van a döntés, hogy megismerjük-e genetikai információnkat!

Mindannyian egészségesen szeretnénk élni, de mindenkinek mást jelent ez aszerint, hogy milyen géneket hordozunk.

„A genetikai információm megismerése nagy hatással volt az életminőségemre, mert megtudtam, hogyan élhetek egészségtudatosabban.”

/
Admin

Örökletes emlő- és petefészekrák

A BRCA1 és BRCA2 gének mutációi

Az emlőrák hazánkban a nők leggyakoribb rosszindulatú daganata. Átlagosan a népességben mintegy 10% annak a kockázata, hogy egy nőnél emlő- vagy petefészekrák alakul ki élete folyamán.

Az esetek kb. 5-10%-ában az emlőrák hátterében örökletes génelváltozás (mutáció) áll, petefészekráknál ez az arány kb. 12%. Sok esetben ez a hajlam nem csak emlő- vagy petefészekrákra, hanem kisebb mértékben egyéb szervek daganatos elváltozásaira is vonatkozik (hasnyálmirigy, méh, méhnyak és prosztatarák).

Az emlőrákra hajlamosító örökletes mutációknak megközelítőleg a fele a BRCA1, egyharmada a BRCA2 génben található. BRCA1 és BRCA2 génben mutációt hordozó populáció körében, 55-88 %-os eséllyel alakul ki emlőrák 75 éves korig, míg a petefészekrák kialakulásának valószínűsége 26-48%.

A betegségek kialakulásának nagyarányú valószínűsége indokolttá teszi a BRCA1 és BRCA2 gének mutáció-analízisét a veszélyeztetett személyek esetében. Jelenleg a következő állapotok valamelyikének fennállása esetén javasolt genetikai szűrés elvégzése a családon belül:

  • mindkét emlőben kialakult emlőrák
  • több primer emlőrák vagy emlő és petefészek rák
  • emlőrák férfiban
  • a fenti 3 eset valamelyikének előfordulása elsőfokú rokonnál
  • 40 éves kor előtt kialakuló emlőrák
  • egy vagy több emlő- és egy vagy több petefészekrákos rokon egy ágon
  • igazoltan BRCA1/2 mutációt hordozó rokon

A vizsgálattal igazolni lehet a már fennálló betegség örökletes természetét. Ugyanakkor, ha a mutáció formájában jelentkező genetikai hajlamot a még klinikai tüneteket nem mutató rokonok esetében is sikerül azonosítani, az lehetővé teszi a daganat korai szűrését, illetve a megfelelő sebészeti beavatkozások és kezelések elvégzését az érintetteken.

A petefészekrák elterjedése térképen

  nincs adat
  kevesebb mint 0,6
  0,6-1,2
  1,2-1,8
  1,8-2,4
  2,4-3
  3-3,6
  3,6-4,2
  4,2-4,8
  4,8-5,4
  5,4-6
  6-7
  több mint 7

A petefészekrák miatt elhunytak száma 100 000 lakosból, életkorra standardizáltan, 2004-ben.

Milyen mértékben növeli az emlő és petefészek daganat kialakulásának kockázatát egy BRCA mutáció?

Az, hogy egy BRCA mutáció milyen mértékben növeli meg a daganat kialakulásnak kockázatát, minden esetben egyénenként értelmezhető és nagyon sok tényező együttesen befolyásolja. A kockázat mértéke így függ a mutáció génen belüli elhelyezkedésétől, az életkortól, terhességek számától, stb. A BRCA mutációt hordozók körében átlagosnak tekinthető kockázatnövekedést az ábra szemlélteti.

Gyakran ismételt kérdések

Mik a BRCA gének?
Két BRCA (BReast CAncer [emlőrák]) gént ismerünk: a BRCA1 és BRCA2 gén. Ahogy nevük is mutatja, elsőként az emlőrák kialakulásával hozták őket kapcsolatban. Később azonban bebizonyosodott, hogy jelentős mértékben növelik a petefészek daganatok, de akár egyéb ráktípusok kialakulásának kockázatát is.
Mikor okozhatnak bajt a BRCA gének?
A BRCA1 és BRCA2 gének minden emberben megtalálhatóak. Ezek a gének olyan fehérjéket kódolnak, amelyeknek kulcsfontosságú szerepe van a sejtek normális működésének fenntartásában. Probléma csak akkor merül fel velük kapcsolatban, ha a két gén valamelyike mutáció következtében meghibásodik. A mutáns gén generációkon át öröklődhet, és mivel nem tudja megfelelő módon ellátni a funkcióját, ezért megnöveli a különböző rosszindulatú betegségek, elsősorban az emlő és petefészek daganat kialakulásának kockázatát azokban, aki ezt a mutáns gént öröklik.
Minden emlő és petefészek daganatot a mutáns BRCA gének okoznak?
Egyáltalán nem. Az emlő és petefészek daganatok csupán 5-10%-a vezethető vissza örökletes mutáció miatti hajlamra. A legtöbb ilyen mutációt azonban a BRCA génekben azonosították.
Mi az esély arra, hogy mutáns BRCA génnel rendelkezem?
A magyar átlagpopulációban a BRCA mutációt hordozók gyakorisága csupán 0,1% körüli. Azonban vannak olyan körülmények, amelyek nagymértékben növelik annak az esélyét, hogy valaki BRCA mutációt hordoz. Ezek közül a legfontosabbak a következők:
  • Emlőrák 35 éves korban vagy korábban.
  • Két vagy több elsőfokú rokon emlőrákkal (átlagéletkor < 50 év) vagy petefészekrákkal (bármely életkorban).
  • Három vagy több közeli rokon emlő- és/vagy petefészekrákja két generációban (legalább egy daganat 50 év alatt).
  • Férfi emlőrák (bármely életkorban).
  • A családban kimutatott BRCA-mutáció.
Ha a fenti körülmények valamelyike az Ön esetében helytálló, akkor mindenképpen érdemes megfontolni a BRCA teszt elvégzésének lehetőségét!
Milyen daganatok kialakulásának kockázatát növelheti egy BRCA mutáció?
A BRCA mutációk elsősorban az emlő és petefészek daganatok kialakulásának kockázatát növelik. Ugyanakkor kisebb mértékben egy sor másik daganatos betegség kialakulásához is hozzájárulhatnak, mint a vastagbélrák, hasnyálmirigyrák, prosztatarák, stb.
BRCA mutations mainly increase the risk of the development of breast and ovarian cancers. At the same time, though to a lesser extent, they can contribute to the development of several other tumorous diseases such as colorectal cancers, pancreatic cancers, prostate cancer, etc.
Csak nőknél növeli az emlődaganat kialakulásának kockázatát egy BRCA mutáció?
Nem, a BRCA mutációk férfiak esetében is megnövelik az emlődaganat kialakulásának kockázatát, bár lényegesen kisebb mértékben, mint nőknél.
Mi történik, ha kiderül, hogy BRCA mutációm van?
A genetikai tanácsadó, ill. kezelőorvos az adott körülményektől függően különböző lehetőségeket javasolhat egy BRCA mutációt hordozó páciens számára, annak érdekében, hogy a daganatos betegség kialakulását megelőzzék. Ez lehet a kontroll vizsgálatok gyakoriságának növelése a daganat minél korábbi azonosítása céljából, de akár emlő és/vagy petefészek eltávolítás is. A döntés azonban minden esetben a páciens kezében van. A BRCA mutációt hordozó státusz ismerete semmilyen kötelező érvényű intézkedéssel nem jár a páciensre nézve.
Létezik-e speciális terápiás lehetőség a BRCA mutációt hordozó daganatos betegek részére?
Igen, a BRCA mutációval rendelkező petefészekrákos betegek számára már elérhető személyre szabott, hatékony és kis mellékhatással járó rákterápia. Ezt az olaparibnak nevezett gyógyszert 2015-ben törzskönyvezték Európában, és különlegessége, hogy specifikusan csak a BRCA mutáns daganatsejteket pusztítja el, az egészséges sejteket nem.
Milyen mintából lehet elvégezni a BRCA vizsgálatot?
Laboratóriumunkban többféle eredetű mintából is meg tudjuk határozni, hogy valaki rendelkezik-e BRCA mutációval. A vizsgálat elvégezhető vérből, vagy szájnyálkahártya kaparékból is. Daganatos betegek esetében műtéti anyagból is történhet a BRCA vizsgálat.
Csak örökölni lehet a BRCA mutációt?
Nem, BRCA mutáció lokálisan, a beteg daganatos sejtjeiben is kialakulhat, ebben az esetben szomatikus mutációról beszélünk. Ennek előfordulási gyakorisága azonban csak töredéke az örökletes mutációknak. A nem örökletes (szomatikus) mutáció meglétét csak a daganatból vett szövetmintából lehet kimutatni.

Tudományos háttér

A célzott terápia a nőket érintő leggyakoribb daganatos betegségek terén is forradalmi változásokat hozott. A mellrákos betegek bizonyos részében azonosított biomarker, a HER2 gén gátlására célzottan megtervezett vegyülettel a tumorigenezis folyamatába hatékonyan beavatkozhatunk, így ezeknél a betegeknél jelentős javulást érhetünk el.

HER2 in breast cancer: a review and update.
dv Anat Pathol. 2014 Mar;21(2):100-7. doi: 10.1097/PAP.0000000000000015.
Krishnamurti U1, Silverman JF.

Az emlő, valamint a petefészekrák terápiája terén a közelmúltban újabb mérföldkőhöz érkeztünk. Ebben az esetben a több, mint két évtizede leírt BRCA1 és BRCA2 gének meghibásodásával szemben jelent meg személyre szabott rákterápia, amely jelenleg a petefészekrákos betegek számára jelent hatékony, és kis mellékhatással rendelkező terápiát. A közelmúltban felfedezett terápia hatásmechanizmusa jó példa arra az esetre, amikor nem a meghibásodott génre, illetve az azt kódoló fehérjére hat a szer, hanem a ráksejtek menekülőútvonalát elvágva azt a fehérjét gátolja, amely a túlélésüket biztosítaná a DNS károsodásokkal szemben. A poli (ADP-ribóz)-polimeráz (PARP) fehérje olyan enzimaktivitással rendelkezik, amely a DNS károsodásainak hibajavításában játszik szerepet, akárcsak a BRCA1 és BRCA2 fehérjék.

Inhibition of Poly(ADP)-Ribose Polymerase as a Therapeutic Strategy for Breast Cancer
Review Article | January 15, 2010 | Oncology Journal, Breast Cancer, Ovarian Cancer, Triple-Negative Breast Cancer
By Elizabeth A. Comen, MD and Mark Robson, MD

Régóta ismert, hogy az örökletes mell- és petefészekrákok bizonyos hányadánál a BRCA 1, valamint 2 gén valamelyike mutációt hordoz. A mutáns kópia tehát megnöveli a rák kialakulásának kockázatát, hiszen a sejt egyik fontos DNS hibajavító mechanizmusa károsodott. Ha ezekben a sejtekben egy célzott PARP-gátló szerrel blokkoljuk a másik fontos hibajavító gépezetet, a sejtek nem képesek a DNS károsodásokat kijavítani, és elpusztulnak. Az egészséges sejtek viszont, amelyek rendelkeznek a BRCA egészséges kópiájával, nem károsodnak.

Olaparib: an oral PARP-1 and PARP-2 inhibitor with promising activity in ovarian cancer.
Gunderson CC, Moore KN.
Future Oncol. 2015;11(5):747-57. doi: 10.2217/fon.14.313. Review.
Szolgáltatásaink megrendeléséhez információt az alábbi menüpontban talál.